Ma január 23.-a van, és a ma reggeli súlyom 89,6 kiló volt!  

A Facebookon keresztül egy barátom azzal bíztatott, hogy "csak" 21 napig kell csinálnom valamit, és akkor már szokássá válik, és nem kesz nyűg. Igaza van. 

Nem álltam le, és minden reggel megcsináltam a páros lábemelést, mielőtt meg egyáltalán kikászálódtam volna az ágyból. 

Ezt úgy csinálom, hogy keresztbe fekszek az ágyon, úgy, hogy a csípőm még az ágyon legyen, de a lábaim már a levegőben vannak.

Így a gerincem nincs terhelve, de a hasizomnak többet kell dolgoznia. 

Emlékszem, hogy egy héttel ez előtt még a 4x30-as széria is megerőltető volt. Most a következő szériát tudom megcsinálni: 30-40-50-40-30 ez elég jó ahhoz, hogy még nem erőlködés, és mégis jól megmozgat.

Utána lemegyek a reggeli dolgokat elvégezni, és meginni a zöld löttyömet, ami megakadájozza a savasodást.

Ez után jön a lépcsőzés. Ez azt jelenti, hogy páros lábbal ugrálok fel minden egyes lépcsőn.  Van 15 lépcsőfok. egy héttel ez előtt ha 6-szor megcsináltam, akkor majdnem kikóptem a tüdőm, és a térdem is megfájdult.

Ma reggel 3-szor 5-ös szériát csináltam meg, és utána nem rogytam össze. 

Azért 15-ször 15 lépcsőfok, az egy lakótelepen a negyediket jelenti....

Ezek után lehetek egy kicsit büszke??

Mi van a kajával? Igen itt is változások vannak: már 10 napja nem ettem gesztenye pürét. 3 napja nem ettem muffint, és csak 3-4 naponta eszek húst.

Ettől függetlenül jó érzés volt tegnap reggel úgy ébredni, hogy végre éhes voltam!!

A mai nap "munkával" telik, vagyis elmegyek egy csoport találkozóra, és beszélek néhány emberrel. Ezzel le is tudtam a havi 2 munkanapomat. 

Ne menj sehova, nemsokára folytatom a beszámolót, de addig is csak semmi nassi!